Melaka

Két hete az új gyakornokokkal elmentünk Melakára, Malájziába.


Piotr-nak köszönhetően egy 4 csillagos szálodában töltöttük az éjszakát, mert az apukája cégénél sokat utazgatnak az emberek és mindent Piotr nevére irat, ezért van egy csomó letölthető pontja a Holiday Inn nevű szállodaláncba.


Nagy látnivaló mondjuk nem volt a városban. Elméletileg történelmi jelentőség, vagy legalábbis a hollandok nyomai felfedezhetők az építkezésben. 



Van valami várrom is meg sok kacat vásárlási lehetősége.



Meg voltunk bulizni is:-)
Muffi, Natalia, Janusz
Ez volt a szálloda előti medence... jajj de szar volt :-)
Papucsot is lehetett venni. ebbe csak az a poén hogy fából van.
enni ugye kellett.
Aztán uszikáltunk

Összeöltöztünk...

Piotr és Annamária, a 2 szerelmes pár :-) Na jó nem Muffinak barátja van, Piotr meg nem a lányokhoz vonzódik.
Na akkor itt szeretném ezt a meleg témát boncolgatni. Remélem senkinek nincs semmi ellenvetése a melegek ellen mert ha igen akkor nem állok többet szóba vele. De most komolyan Piotr egy édes figura és semmi különbség nincs közte és es más fiú közöt. Értelmes is ő rá mondhatom hogy ő egy igyzi barát figura lehet. Szóval ők is csak olyan eberek mint mi, és ők is a fiúkat szeretik :-) szóval rossz emberek nem lehetnek!

Na csók és könny!

Category: 3 comments

Muffi első hete

Na akkor nézzük hogyan teltek Muffival töltöt első hetünk!

Először is elmentünk egy kicist borocskázni:

Aztán Fényképezkedtünk az irodában:
Végre magunkat adtuk :-)
Aztán elmentünk Sentosára és jót pezsgőztünk egy medencében:
Voltunk Ázsia legdélebbi pontján:


Szóval szerintem jól telt! :-)

Category: 2 comments

Az élet nagy kérdései

Mikor eldöntöttem, hogy jövök külföldre, az már egy jól átgondolt, régi vagy volt. Csak az nem volt biztos, hogy merre lesz  a menet.

5 hónapot vártam hogy kapjak egy ilyen állást egy remek országban. Persze az az 5 hónap lassan telt és akkor még nem tudtam, hogy milyen jól is fogom magam érezni itt.

Azt hiszem megtaláltam életem egyik olyan országát, amelyben le tusnám élni az életemet. Bevallom a meleg már idegesít, mert vagy izzadsz vagy szétfagysz az airconditól, de emellett csupa kényelem és egyszerűség. Minden egy karnyujtásnyira van, remek kaják mindenfelé, remek shoppingolási lehetőségek,  mindig lehet a szabadba menni, sportolni, lehet utazgatni mindenmerre, medencés lakásban lehet lakni, a világon itt van aaz egyik legkedvezőbb adórendszer, fél órányira van a tengerpart és amúgy is...

Na de hát semmi nem olyan egyszerű, ahogy az kinéz. Mert ugye a drága párom nem kedveli ezt az országot annyira mint én viszont rendkívül odavan kínáért. Már lassa 5 hónapja azon fűz, hogy menjek utána januárban és hát ez elég elgondolkodtató kérdés.
Merthát asszem a DFSnél való pályfutásom a végéhez érkezik, mert hiába szeretné a főnököm, hogy maradjak, azt hiszem ez a hely nem igazán nekem való, mert nem érzem azt , hogy olyan sokat tudnék itt fejlődni, vagyishát fejlődni mindenol lehet, csak nem mindegy milyen áron és milyen gyosan és hogy valaki tanít e a fejlődésed folyamán, vagy magadnak kell vért izzadnod, hogy végre megszülj valamit ami persze ugyse lesz jó... és úgy érzem nem is kapok segítséget ezekben.
Szóval az tuti, hogy melóhelyet váltok, Sidykém meg marad a cégnél, mivel ép most kapott kinevezést, szóval ilyen szempontból érdemesebb lenne Kínába vánsorolni.

Na de hát akkor itt kell hagynom az álomorazágot, és az újjonnan szerzett jóbarátaimat.
Persze ott is vannak emberek, majd biztos ott is szerzek barátokat és legalább Benya is ott van.

És hát ugye mit ér az álomország álompasi nélkül.....

Category: 6 comments

Kínai vacsora

Nos akkor jöjjenek a megígért képek a Marche-ből:


Natasha és barátja Riz

Rina és Kush, akik nagyon örülnek egymásnak...
Bocika és a Mascarpones, csokis, epres palacsinta. Próbáljátok ki nagyon finom!!!
Kushal...
Én és Takuya, vagy Takuya és én :-). Ez a kép olyan hivatalos...
Piros tehén:
Jajj de szeretjük!!!!
Na szóval ugye ez a Marchés dolog volt nem is tudom mikor, de a multhéten meg megjött Muffi. Szerdán érkezett és rögtön bele is merültünk a nagy beszélgetésekbe. Csütörtökön is elmentünk együtt iszogatni de előtte én voltam egy céges vacsorán, ahol eredeti kínai vacsora volt. Ami azt takarja, hogy 9 fogásos volt a menü és 2 órán keresztül csak ettünk.
Az első fogás a cápauszony leves volt. Hát gondolkodtam rajta hogy egyek e belőle, nem azért mert nem szeretem a halat hanem azért mert a cápákat sokszor csak kihalásszák a vízből, levágják az uszonyát és visszadobják őket élve a tengerbe, akik szegények ott fulladnak meg, mivel uszni már nem tudnak.
Szóval a jót akaró emberek ugye ezért is tiltakoznak, hogy ez milyen állatkínzás. És hát az is. Szóval gondoltam ém is protestálok és nem eszek belőle. Aztán mondta a kolleganőm, hogy legalább egyszer kóstoljam meg, hiszem ez azért elég nagy ritkaság és az egyik legdrágább eledel errefelé. Szóval megtettem, megkóstoltam.... kár volt, mert nagyon finom volt.
Szóval még jelenleg egy erkölcsi csatát vívok magabna h eszek e mégegyszer ilyet.

És akkor idetűzök nektek egy idézetet erőől a témáról:

A cápák védelmében
Minden évben sok ezer cápa pusztul el, de elsősorban nem a környezetszennyezéstől illetve a strandok védelmében, hanem mert a cápauszony egy igazi különlegesség az ázsiai étlapokon.

Sokan nem hinnék el, ha megtudnák, hogy a cápák is a kihalástól fenyegetett élőlények lajstromába lettek véve. A 350 eddig ismert cápafaj 80%-a kihalásra van ítélve, elsősorban az emberi tevékenységekből adódóan.

A cápák (ős) rokonai körülbelül 400 millió évvel ezelőtt jelentek meg és szinte végigkísérték az evolúciót. Általános jellemzőjük, hogy a vázuk porcokból állnak, akárcsak a rájáknak. Mindenféle méretben megtalálhatóak a világtengerekben, egy tény azonban biztos, hogy semelyik faj sem növényevő, ha a planktonokat az állatok közé soroljuk.

Legnagyobb, eddig ismert egyed a cetcápa, mely elérheti akár a 12-15 métert is. Planktonokat fogyaszt, így teljes mértékben veszélytelen az emberre. A legrosszabb híre a fehércápának van, nem is véletlenül, hiszen ő a vizek egyik legvérengzőbb ragadozója. Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy ő a vizek "T-rex"-e. A legkisebb cápa, a törpe kutyacápa, melynek nagysága felnőtt korban sem lépi túl a 15cm-t.

Melyek azok az okok, amik a cápák számának drasztikus csökkenéséhez vezetnek?

Első és a legfontosabb ok, a módszeres irtás. Talán kicsit különösen hangzik, de a cápákat ugyanúgy vadásszák akár csak a bálnákat. A cápa uszonyból különböző ínyencségeket készítenek, elsősorban Ázsiában. Kínában a cápauszony leves igen kedvelt, hiszen ajzószerként ismerik a természettudományok. Szingapúrban vagy Hong-Kongban, egy drágább helyen egy fentebb említett levesért körülbelül 100 $ kérnek el. Innen látszik, hogy a cápavadászat még mindig jó megélhetést biztosít a szegényebb rétegeknek. Megjegyzem, Magyarországon is lehet kapni cápauszony levest, főleg a kínai illetve távol-keleti éttermekben. Szerény véleményem szerint a levesek (szerencsére!) soha nem "láttak" cápát, bár lehet, hogy azért mert nem ötcsillagos helyen próbáltuk. Egy ilyen, exklúzív étteremben akár 3-4 ezer forintot is elkérnek egy tál levesért. Természetesen ezzel az információval nem azt szeretném elérni, hogy mindenki kipróbálja hanem, hogy tudjon róla és ha lehet ne ilyesféle "ínyencségekkel" adózzon a kulináris élvezetek oltárán.

Jelenleg az Egyesült Államokban egész területén törvény tiltja a cápavadászatot, mely ugyan nyugati kultúra, azonban az utóbbi években 60-80 ezer cápát gyilkoltak le évente elsősorban keleti importra. Így tilos a cápavadászat a Karib-régióban, Mexikó partjainál, az Atlanti-óceánon illetve a Csendes-óceánon. Tavaly csatlakozott Hawaii is a tilalomhoz, mely eddig a cápauszony vadászok paradicsoma volt, hiszen máshol már rég betiltották a vadászatot.

Idén csatlakozott a megállapodáshoz az AWARE Foundation is, mely a tenger élővilágát hivatott védeni. Ezt a szervezetet támogatja a PADI is, ezáltal több szervezet is összefogott a cápák védelme érdekében.

Sajnos ez még mindig nem elég, hiszen a növekvő környezetszennyezés illetve a fejlődő védelmi berendezések egy csak irtják a cápákat, melyek száma rohamosan csökken és ha a tendencia változatlan marad akkor 50-100 év múlva a 350 fajból talán csak 100-150 marad fenn.


Aztán ettünk bambusz kagylót, amiről majd szerzek fényképet. Sjna erről nem sikerült cikket találnom de elég egy érdekes valami. Úgynéz ki mint egy babmusz, ezért is hívjak így, de közben meg kagyló, a kis hamis!

Ettünk mág 2 különböző féle halat, rákot, garnélarákot, MoonCake-et és még valamiket amire nem emlékszem. De azt tudom, hogy úgy jóllaktam, h még másna sem voltam éhes.
mondták h ez egy tipikus kínai esküvő menü is.

ÉS akkor ugye mi az a Moon Cake (Hold sütemény). most van valami kínai hold ünnep és ezért minden család összegylik az egyik napon és ilyen Moon Caket adnak egymásnak. A tradíció gyökerét meg kutatom!
Így néz ki:

Van több féle ízesítesban, ami csak tetszik.
No találtam valami történetet ide is:

Van egy kínai esemény, amire mooncakek sütésével emlékeznek a kínaiak. Lényeg az, hogy még nagyon anno, mikor meg akarták buktatni a mongol uralkodót Kínában, akkor a felkelők kis sütibe rejtették az üzeneteket, hogy mikor is legyen a támadás és hasonlók.

Noo szeval ez volt, aztán Muffival találkoztunk. Pénteken meg elmentünk az egyik itteni szórakozó helyre, ahol olyan ereszd el a hajamat csaptunk mint a fene! Szombaton így egész nap csak otthon hesszeltünk meg TVztünk.

Muffi és én: (ja én Anca, akit mi csak Ancsának hívunk)



Category: 0 comments